Petőfi Sándor és a Magyar Nemzeti Múzeum környéke: itt (is) lakott a költő

Petőfi Sándor jól ismerte a Magyar Nemzeti Múzeum környékét, hiszen több olyan épület is állt itt, amelyekben egy rövid ideig lakott 1843 és 1844 között. Petőfi 1848. március 15-én már elismert költőként lépett a múzeumnál összegyűlt tömeg elé, évekkel korábban viszont még helyét kereső fiatalember volt. Néhány hónapnál tovább nemigen időzött egy-egy szálláshelyen, jórészt ott lakott, ahol a pénze megengedte. Mutatjuk, melyek voltak ezek.

A nevezetes nap és a forradalom főleg Petőfi Sándor alakjával forrtak össze. A Múzeumkert volt az események egyik központ helyszíne, ahol több mint 10 000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassák a márciusi ifjak lelkesítő beszédét.

Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Múzeum környéke

A Nemzeti Múzeum környéke régi ismerőse volt a költőnek. Több olyan épület is állt itt, amelyekben 1843–1844-ben gyakran megfordult – idézi fel a PestBuda. Egyik közülük egy kétes hírű fogadó:

Két Pisztoly fogadó

A Nemzeti Múzeum sarkán, a Baross (akkori Stáció) és Múzeum utca találkozásánál állt az 1860-as évekre hírhedtté vált, inkább kocsmaként működő Két Pisztoly fogadó. Az utcára nyíló kávéházi részlegében az 1840-es években néha értelmiségi csoportok is találkoztak. Lisznyai Damó Kálmán költőn, Lauka Gusztáv írón kívül 1844-ben Petőfi is be-betért ebbe a rosszhírű, de meglehetősen olcsó „kávézóba”.

Stáció utca 5.

A fogadótól nem messze feküdt az a Stáció (ma Baross) utca 5. szám alatti ház, ahol Petőfi egykori osztálytársával, Fekete Lajossal lakott. Petőfi 1843-ban találkozott egykori osztálytársával a Pilvax kávéházban, és mivel akkor épp nem volt hol laknia, Fekete magához hívta szállóvendégnek.

A mai Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó Wenckheim-palotával szemben álló ház az akkor külvárosnak számító Józsefváros jellegzetes földszintes épületei közé tartozott. (Csak később húztak rá emeletet). Itt a két ifjú egy vagy három héten át osztozott meg egy közel öt méter magas, bolthajtásos kis szobán.

Amikor a szoba bérlete lejárt, Petőfi és Fekete innen költöztek át a Nemzeti Múzeummal szemközti egyemeletes – a mai Múzeum körút 37. szám helyén álló – ház első emeleti lakásába. Mindössze egy napot töltöttek itt, mert a lakás nagyon rossz állapotban volt.

Múzeum körút 8.

A régi Pest egyik közismert épülete a Kunewalder-ház az akkori Országúton, a mai Múzeum körút 8. szám alatt. A klasszicista stílusú épület földszinti részén raktárak, míg az emeleti részen bérlakások sorakoztak. A növekvő forgalom miatt az 1840-es évek elején, éppen akkor, mikor Petőfiék is benne laktak, még egy emelettel bővült, később az 1850-es évektől pedig a magyar orvosképzés központi épületévé vált – írja a portál.

Petőfi 1843-ban még színészi ambíciói voltak, ezért az év októberében Debrecenbe ment. Itt színészként töltött el egy nagyon cudar telet, majd az útja ismét Pestre vezette. 1844 februárjában érkezett meg, és még ebben az évben segédszerkesztői állást a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlapnál.

Vahot munkát és szállást is biztosított neki. A szerződés értelmében a havi 15 forinton és a versekért járó 2 forinton felül étellel és szállással is ellátta a már végleg írói pályára lépő fiatalembert. Vahot lakása és a Pesti Divatlap szerkesztősége ekkor a Kunewalder-ház első emeletén feküdt, Petőfi a cselédszobát kapta meg.

1844. június 17. és szeptember 29. között lakott itt, majd Vahottal együtt a Hatvani (mai Kossuth Lajos) és Magyar utca sarkán, a Zrínyi fogadó mellett álló, kocsigyáros Kölber-cég házába költöztek.

Kiemelt kép: Érdeklődők Petőfi Sándor mellszobránál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos ingyenes ünnepi programsorozaton a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. március 15-én.
MTI/Kovács Tamás
Forrás: PestBuda